Viorica Dăncilă: Büszkeséggel emlékezünk meg Brüsszelben és Bukarestben a román fejedelemségek egyesüléséről

Fotó: digi-fm.ro

Büszkeséggel emlékezünk meg Bukarestben, de Brüsszelben is a román fejedelemségek egyesüléséről egy olyan periódusban, amelyben Románia tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét – írja Viorica Dăncilă miniszterelnök január 24-e ünnepének alkalmából kiadott üzenetében.

„Ez az esemény a bizonyítéka annak, hogy a román népnek mindig volt ereje az egyenes utat választani. Bízom nemzeti és európai sorsunkban. Bízom Romániában és a románokban” – fogalmaz üzenetében a kormányfő.

Dăncilă emlékeztet, amikor 1859. január 24-én Alexandru Ioan Cuzát megválasztották Havasalföld és Moldva uralkodójának, Románia „kedvező” európai helyzetben volt, több „baráti országgal” tartott kapcsolatot.

„Kedvező volt a külpolitikai helyzet, voltak baráti országok, de legfőképpen volt egy kiemelkedő elit, és egy népakarat, hogy „kiszárítsák a Milcovot” és eltöröljék a románok közötti határokat” – mutat rá üzenetében a kormányfő.

Dăncilă kifejtette: a román nép megtapasztalta „a belső kohézió erejét”, és az egyesüléssel lerakták a mai Románia alapjait.

„Ez a történelmi tett a mai Románia alapja, és erre épül nemzetünk jövője, egy modern, az európai értékek mellett elkötelezett társadalom, amelyben tiszteletben tartják és védelmezik az alapvető emberi jogokat és szabadságokat” – írja üzenetében a miniszterelnök.

Agerpres

13 hozzászólás

  1. antal m.

    A múlt rendszer hőn szeretett Ceausescu is akár hol megjelent mindenhol beszédében egyet dicsekedett és valótlanságokat beszélt! Íme, a XXI. században, a jeleni országunk vezetői folytatják a büszkélkedést, azaz valótlanságokat BESZÉLNEK-szórnak továbbá népüknek!

    Válasz
  2. Névtelen

    Lássuk mit hazudott ma a miniszterelnök asszony?

    Idézem:

    “eltöröljék a románok közötti határokat” és
    “a román nép megtapasztalta a belső kohézió erejét”

    Hát itt olyan büdös hazugságot szellentett az orrunk alá Viorica, hogy Albániától Görögországig terjed a bűze, és elszédülnek tőle a román nép igazi ősei a Dél Balkánon, Albániában, Koszovóban, Macedóniában és Görögország Macedóniával határos észak-nyugati régiójában, a görög Pindus-hegységben található Samarina városban, ami a Dél-Balkánon maradt, román őshazában maradt román nép ősi városa.

    Az a rothadt nagy igazság amiről persze nem beszél Viorica, hogy a Dunától északra vándorolt románoknak annyira kellett Erdély, annyira kellett nekik, hogy kakukk fióka módjára bele üljenek a más fészkébe, a más orszagaba

    Válasz
    • Mikulás

      …szóval az 1859-ben létrejött Románia, miután Havasalföld egyesült Moldovával, mindenképpen meg akarta szerezni a magyarok ősi földjét, meg akarta szerezni Erdélyt, és ennek érdekében ROMÁNIA ELÁRULTA, KITAGADTA SAJÁT ROMÁN VÉREIT AKIK A DÉL BALKÁNI ROMÁN ŐSHAZÁBAN MARADTAK.

      Az ott maradt románoknak égető szükségük lett volna Románia kulturális, anyagi, szellemi, politikai támogatására, de el lettek árulva saját anyaországuk által, mert az 1859-ben létrejött KIFLI ROMÁNIA MEGTAGADTA SAJÁT ROMÁN TESTVÉREIT A DÉL BALKÁNON, BEÁLDOZTA ŐKET AZÉRT, HOGY A DÉL BALKÁNI ROMÁN ŐSEREDET IGAZSÁGA HELYETT AZ ERDÉLYI DÁKÓ-ROMÁN ŐSEREDET HAZUGSÁGÁT SULYKOLHASSA, ÉS ÍGY HAMIS JOGALAPRA HIVATKOZVA MAGÁNAK KÖVETELHESSE ERDÉLYT.

      Tehát amikor Viorica a román nép összetartásáról hazudozik, belső kohéziójáról költ fantasztikus meséket, akkor jusson eszünkbe, a kifli-Románia Trianon előtt, és hasonlóképpen az erdélyi trófeával megnagyobbodott Románia Trianon után, kitagadta és elfeledte román (oláh – wlach, aromán) testvéreit Albániában, Macedóniában, Koszovóban (Jugoszláviában), Görögországban. Tudták, hogy nem lehet egyszerre kétféle román őshazára hivatkozni, nem lehet a Dél Balkánon lévő igazi román őshazára hivatkozni miközben az Erdélyben lévő kitalált dákó-román őshaza meséjét erőltetik. Ezért stratégiai döntést hoztak és a valódi román őshazát, ott élő, ott maradt és segítségre szoruló román testvéreikkel együtt, beáldozták azért, hogy zavartalanul az erdélyi dákok leszármazottainak hazudhassák magukat, és erre a hazugságra hivatkozva Erdélyt megszerezhessék.

      Válasz
    • Mikulás

      Kalkuttai Szent Teréz anya és az OLÁHOK

      Egyáltalán tudnak róla, beszélnek róla az oláhok Romániaban? A jelek arra mutatnak, hogy egy nagyon nagy és mindenki által ismert, sokak által csodált modern szent, Kalkuttai Szent Teréz (Teréz anya, 1910-1997), dél-balkáni oláh (vlach) apától és albán anyától született.

      Őrá aztán jogosan LEHETNÉNEK büszkék az oláhok (románok), ha számon tartanák, hogy Teréz anya az ő népük gyermeke. Tulajdonképpen nemcsak apai vonalon, de hát anyai vonalon is, ha számításba vesszük, hogy az oláh nép legalábbis részben albán eredetű (semmi közük a dákokhoz).

      Nagyon szépen kérem, aki sok román nyelvű tévét néz, újságot olvas, adjon visszajelzést. Tudnak, beszélnek Romániában Teréz anya szüleiről, oláh (vlach) apjáról? Vagy őt is beáldozták a NAGY DÁKÓ ROMÁN HAZUGSÁG védelmében? Mert hát, persze, ez is rávilágít a románok igazi, dél-balkáni eredetére, hogy ott élnek mai napig az oláhok, és Szt. Teréz anya dél-balkáni oláh apától született.

      Hogyan beszélhet ez a cáca, ez a Viorica komoly képpel a román nép egységéről, belső kohéziójáról, miért nem szégyell ekkorát a szemünkbe hazudni, ha egyszer saját balkáni oláh véreiket elárulták, kitagadták, bedobták a busz alá, és Teréz anya példáján illusztrálva mai napig hallgatnak róluk?

      Válasz
    • Mikulás

      Most kerestem rá, Kalkuttai Szent Teréz anya oláh származása apai ágon elég nagy nemzetközi téma, a New York Times is írt róla.

      Teréz anya Skopje-ban született ami akkor az Ottomán Birodalom része volt és Koszovóhoz tartozott, ma pedig Macedónia fővárosa. Teréz anya édesapja a Koszovó-i Prizren- ből származott. Az apa vezetékneve Bojaxhiu, amiben az u végződés a vlach (oláh) nevek sajátossága. Ez arra utal, hogy az apa oláh, nem pedig albán nyelvű nevet hordozott.

      A román nép őshazája pontosan ott van, délen, latinizált nyelvű albánok voltak ők, ott éltek nomád életet még az 1910-es években is. Télen Albánia sík vidékén voltak, nyáron pedig Macedónián át Északnyugat-Görögország hegyeibe, valamint Koszovó hegyeibe vonultak nyájaikkal. Persze ez a vidék egyetlen birodalom (Bizánc, majd az Ottomán Birodalom) része volt, nem volt 4 külön országra szabdalva mint manapság.

      Onnan jöttek az oláhok minket boldogítani, onnan vándoroltak fel a Duna északi partjára és Erdélybe. Nem a dákok utódai ők, hanem az albánok utódai akik latin nyelvre tértek. A Dunától északra aztán kunokkal, jászokkal keveredtek, valamint csángókkal is Moldovában.

      Sőt most látom a román nyelvű wikipédia is említi az “Aromani” címszó alatt, hogy Kalkuttai Szent Teréz apja aromán. A Dél-Balkánon felváltva használják az aromán és a vlach szót, az arománok részei a vlach vagyis az oláh népnek, az istrio-románokkal és megleno-románokkal együtt.

      Válasz
      • Tóducz

        Kedves, drága Mikulás bácsi, az albán nép eredete és nyelve legalább annyira vitatott, mint a romák nép eredete és nyelve!

        Válasz
      • Mikulás

        Az Eupedia fórum foglalkozik európai népek eredetével, DNS haplocsoport vizsgálatokkal (apai ágon öröklődő Y kromoszóma, anyai ágon öröklött mitokondriális DNS), népek kultúrájával stb. Az Eupedia fórumot olvasgatva nekem úgy tűnik, az nem kétes, hogy az albánok ugyanott éltek Krisztus kora óta, mint most. Tehát csak a még korábbi ős- eredetük az, ami vitatott, ez viszont az albán- román rokonság szempontjából lényegtelen.

        Azután az se vitatott, hogy a román nyelv egy latinizált nyelv albán szubsztrátummal. Vagyis a román nyelv úgy keletkezett, hogy egy albán nyelvű népcsoport áttért a latin nyelv használatára, de az újonnan keletkezett latin nyelvük keverék lett, albán szavakat tartalmaz, és ami még fontosabb, igen kiterjedt mértékben megőrizte az albán nyelvtan szabályait. Számos példát hoznak fel nyelvészek olyan román nyelvtani szabályokra, amelyeknek nincs megfelelőjük a latin, olasz, francia, spanyol nyelvekben, viszont azonosak az albán nyelvben alkalmazott szabállyal.
        Még további kellemetlen hír dákóromán hazugsággyárosaink számára, hogy miközben a román nyelv albán szubsztrátummal rendelkezik, nem mutat semmilyen ógermán befolyást, nem vett át szavakat az Erdélyen átvándorolt gót, gepida germánoktól.
        Minderre német, brit, amerikai nyelvészek és történészek mutatnak rá, és ők állítják, hogy emiatt a román nyelv nem Erdélyben keletkezett, hanem lenn a Balkánon, amikor egy albán vagy protoalbán nyelvet beszélő népcsoport nyelvet váltott és latin nyelvre tért át.
        Ilyen nyelvi váltásra jól ismert példa Haiti, ahol a kreol nyelv alakult ki, ami egyfajta francia nyelv, afrikai nyelvi szubsztrátummal. Tehát egy afrikai népcsoport francia nyelvre tért át, de megtartotta eredeti afrikai nyelvének nyelvtani struktúráit és szókincsének egy részét is.

        Válasz
      • Mikulás

        Fentiek alátámasztására megemlítem még, hogy az angol nyelvű internetes Eupedia fórumon, valamint az angol nyelvű Historum fórumon, a román hazugokat balkáni albán, görög, bolgár hozzászólók szokták megcáfolni, néha bizony metszően gúnyos stílusban!!!
        Komolyan mondom, annyira kiviselték magukat a románok, és annyira elvesztették a becsületüket saját balkáni őshazájuk szomszéd népeinek történelmi szakértői előtt, hogy az szenzációs.
        Már nem is mi magyarok mondjuk a képükbe nemzetközi fórumokon, hogy hazudnak, hanem albánok, görögök és bolgárok!

        Válasz
  3. László Ferenc

    „Ez a történelmi tett a mai Románia alapja, és erre épül nemzetünk jövője, egy modern, az európai értékek mellett elkötelezett társadalom, amelyben tiszteletben tartják és védelmezik az alapvető emberi jogokat és szabadságokat” – írja üzenetében a miniszterelnök.

    No és mi van az Erdélyi magyarok alapvető emberi jogaival és szabadságával?!
    Azon belül is azokkal az alapvető jogokkal, amik a románokat “alapból” meg illetik! (Csak egyet említve: egy román város, megye, bármikor kitűzheti, használhatja a saját, közössége által elfogadott címerét, zászlaját – ezt a magyar nemzetiségűek, székelyek – akik (sajnos) egyben román állampolgárok is – vagy azok szervezetei nem tehetik meg! Értem ez alatt a székely zászló szabad használatát! Ez minimum kettős mérce! A többi, magyarokat sújtó, akadályozó jogszabályokat nem is említem, hiszen csak ismételni tudnám, azokat mindenki ismeri!
    Amikor Viorica Dăncilă meg írta ezt a köszöntőt, írása közben nem szólalt meg a lelkiismerete? Azon belül is a vészcsengő: Viorica nem mondasz igazat! – mint MINDEN román állampolgár miniszterelnöke?!
    A román miniszterelnök asszony, most elmondta az ilyenkor tőle elvárható lózungokat – de mindenki tudja, azok köszönö viszonyban sincsenek a valósággal!
    És még annyit: ismerve az elmúlt században Románia hűségét, a vállalt kötelezettségei iránt (amit sorra megszegett, elárúlt) leg alább is ezek tudatában kell fogadni azt a román fogadkozást, amit most az UNIÓ és a NATÓ felé tesznek!
    Erre majd az idő adja meg a választ!

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves László úr, a romákok a bizánci közmondás szerint csinálják: “a kutya ugat, a karaván halad”.

      Válasz
  4. Gergely

    Mint a koszovaiak. Csináltok egy országot aztán menekültök belőle.

    Válasz
  5. antal m.

    Szerénységben- szegénységben élő népek- emberek, soha nem büszkélkedhetnek és nem lehetnek se modernek! TÚLZOTTAN KIFEJEZETTEK, – NEM BIZTOSÍTANAK VALÓSÁGBAN ERÉNYT!

    Válasz
  6. Tóducz

    Ideje lenne már egy kicsit visszadugni a megkopott romák lajbit a naftalinos szekrénybe, me nagyon bűzlik.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük