Precedensértékűnek bizonyulhat az ozsdolai közbirtokosság ellen indított bírósági eljárás, mely révén a birtoklevelet igyekszik megsemmisíteni a pénzügyi hatóság – fejezték ki aggodalmukat pénteken az Erdélyi Magyar Néppárt megyei önkormányzati képviselői. Balázs Attila és Fazakas Péter szerint fennáll a veszély, hogy amennyiben a per kedvezőtlenül zárul a közbirtokosság számára, általános visszaállamosítási folyamat indul el az erdőterületek esetében is. A visszaállamosítási szándék gyanúját a közbirtokosság vezetője, Pál István is megerősítette lapunknak, erre utal, hogy eddig senkit sem zavaró részleteket ásott elő a hatóság a kereset benyújtásához.

Visszaállamosítási kísérlet? (Ozsdolai közbirtokosság)

Iochom István felvétele

A néppárti képviselők Tamás Sándor megyei önkormányzati elnök bejelentését követően fejtették ki véleményüket. Balázs Attila szerint a visszaállamosítási törekvés az egyházi ingatlanok – és nem csak! – esetében már jó ideje tart, és úgy tűnik, most kiterjed a közbirtokossági vagyonra is. Mint mondta, ha az ítélőszék amellett dönt, hogy érvényteleníti a birtoklevelet, nagy valószínűséggel ebből folyamat támad, máshol is elindulnak az eljárások, és a végkifejlet is azonos lesz.

Figyelembe véve, hogy nagyjából minden székely faluban létezik közbirtokosság, és a lakosság jelentős része ezáltal tudja beszerezni például a téli tűzifát, komoly gazdasági érvágást is jelentene a tulajdonjog eltörlése, sőt, sokak számára megélhetési kérdést jelenthet a közbirtokosságok helyzetének megváltozása. Balázs Attila szerint ebben az ügyben félre kell tenni a politikai ellentéteket, „nincs jó vagy kevésbé jó székely, csak székely van”, és összefogással kell válaszolni, a lehető legjobb jogi képviseletet biztosítva.

Az ügy kapcsán megkerestük Pál Istvánt, a közbirtokosság elnökét, aki megerősítette: valóban a birtoklevél eltörlését kéri a hatóság, tehát lényegé­ben visszaállamosítanák a 2900 hektárnyi erdőt. Az első tárgyalásra a kézdivásárhelyi bíróságon november 20-án kerül sor. Elmondása szerint az adóhatóságnak egyes közbirtokossági tagok telekkönyveiben szereplő zavaros bejegyzések keltették fel a figyelmét. Több bejegyzésről van szó az 1920–30-as évekből, amelyek az 1921-es földreform hatására kerültek a telekkönyvekbe, általánosságban kisajátításokról vagy visszaszolgáltatásokról.

Pál István hozzátette: az akkori vonatkozó végzéseket ők nem kapták kézhez, amikor elindították az erdőterületek visszaigénylését a rendszerváltást követően, ennek ellenére a visszaszolgáltatás megtörtént, és eddig nem volt semmilyen kifogás. Az elnök továbbá elmondta, a visszaszolgáltatott terület ráadásul nem egyezik a két világháború közöttivel, mivel az 1968-as megyésítést követően az erdők egy része a szomszédos megyék területére került. „Ezeket a területeket 1990 után úgymond visszaszolgáltatták ottani igénylőknek úgy, hogy gyakorlatilag semmilyen okiratot nem kellett felmutatniuk” – magyarázta.

Tamás Sándor lapunk megkeresésére elmondta: részéről minden segítséget igyekszik biztosítani a köz­birtokosságnak, egyebek mellett a jogi képviselő megkeresésében.

Nagy D. István / Háromszék

2 hozzászólás

  1. antal m.

    Nem felejtheti el senki azt sem, hogy 1918-ban Gyulafehérváron dec. 1-én milyen ígéretek hangzottak el! Tehát annak is száz éve, hogy az adott szó nem lett betartva! Már akkor el kezdődőtt a valódi elállamosítás az országban! Majd jött 192o.jún. 4-én a Trianon, hol ott is fogalmazódtak meg ígéretek és kikötések,a felek közt, – már arra se emlékezzünk??

    Válasz
  2. Tóducz

    Kedves gyerekek, há 100 évvel ezelőtt is államosítással kezdték az erdélyi tevékenységüket a romákok (reforma agrara), aztán gőzerővel folytatták 1944 után is, a minden a miénk folyamatot. Miért csinálnának mást a centenáriumkor? Folytatják, amit egykor megkezdtek!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük