A beszélgetést Kozán István moderálta (balról), mellette Székely István, Izsák Balázs, Bálint József és Sánta Imre

A történelmi székeket, vagy Hargita, Kovászna és jórészt Maros megyét kell alapul venni a leendő autonóm Székelyföld közigazgatási felépítése tekintetében? Melyik autonómia-törvénytervezetet kell benyújtani, és mikor? Szabad-e ezt a megfelelőnek ítélt pillanat elérkezéséhez kötni?

Ezek voltak a legfontosabb kérdések az autonómia megvalósításának mikéntjéről szervezett, Kozán István szerkesztő által moderált tusványosi beszélgetésen. A meghívottak pedig egymástól eltérő válaszokat adtak.

Az RMDSZ ügyvezető alelnökeként a véleményét elsőként kifejtő Székely István leszögezte, pártja is Székelyföld autonómiájának híve. Ezért is véglegesítette a saját autonómiatervezetét, a benyújtását azonban nem tartja időszerűnek. Ennek ugyanis csak akkor van értelme, amikor erről a témáról a román féllel legalább vita folytatható, ami viszont jelenleg kizárt. Ezt jól érzékelteti a Kulcsár-Terza József által benyújtott autonómia-törvénytervezet visszautasítása is. Ugyanakkor az autonóm Székelyföld megszervezésének kiindulási pontjaként a három megyét nevezte meg, mert sokkal nagyobb az esélye, ha a már létező közigazgatási egységekre alapozzák.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs azonban úgy látja, az autonómiaelv hangoztatásának és ezáltal a román közvéleményben való tudatosításának már rég eljött az ideje. Szerinte ugyanis „a holnap társadalmát emberi akaratok irányítják”, és az autonómia tekintetében a székelyekben ez mindig is létezett. Kizárólag rajtunk múlik tehát, hogy melyik pillanatot tartjuk megfelelőnek az autonómia kérdésének a felvetésére, mert ebben az érintett és saját jövője érdekében megszólaló közösség a leghitelesebb. És ily módon a többség számára nyilvánvalóvá teszi, hogy autonómiát akar. Éppen ezért a „most nem időszerű” magatartás gyengíti az állásainkat és a helyzetünket – tette hozzá.

Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt (ENMP) Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke is azt nyomatékosította, hogy az autonómia szükségszerűségét folyamatosan hangsúlyozni kell. Ugyanakkor kiemelte, ennek nagyobb hozadéka van, ha a saját közösségünk helyett inkább a románoknak beszélünk róla, és igyekezünk velük megértetni a lényegét. Ami pedig a kiindulópontot, vagyis a nyolc szék vagy három megye kérdését illeti, nem erről kell vitatkozni, hanem a közös cél, vagyis az autonóm régió megvalósításának mikéntjéről.

A beszélgetésről személyes okok miatt hiányzó Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke nevében a témáról tanács­adója, Sánta Imre nyilvánított véleményt. Leszögezte, az autonómia felvetése időszerű volt a tegnap, időszerű ma, és időszerű lesz holnap is. Még akkor is, ha erről a többség egyelőre nem akar párbeszédet folytatni. Előrelépni, vagyis a románokkal megértetni ennek lényegét ugyanis csak akkor lehet, ha beszélünk róla. Sikerre viszont csak akkor számíthatunk, ha van közösen kialakított álláspontunk, és azt egységesen képviseljük.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

8 hozzászólás

  1. speleoursus

    KEDVES pÁL ÉS HASONLÓ ELTÉVELYEDETTEK! MIféle határreviziót?? Erdélyben van 7 millio román és 1 millio magyar!! és trianonban nem vettek el semmit, mert már Raffai Ernő is rámutatott, hogy 1770-re már többségbe kerültek a románok Erdélyben!! az okokat ne elemezzük…de Nemeskürti már megmondta” őnfia vágta SEBÉT”

  2. Szekely Attila

    En Raffay Ernovel ertek egyet aki szerint Romaniaban annyi az esely a Szekelyfoldi autonomiara mint a lakatlan szigeten a tomegverekedesre.

  3. antal m.

    Az élet nem áll helyben! Az emberek fejlődést igényelnek.

  4. Pál

    Csak duma és lassú kihalás. Csak határreviziót kellene követelni.

  5. Rozsnyai László

    Mindig időszerű és fontos.

  6. antal m.

    Nyomasztó álláspont!

  7. Tóducz

    Sok a duma és a szöveg.

    • Sorok-Soros

      Mire lennenek kepesek a duman kivul? Egyebre ugy sincs semmi erejuk. Meg 30-50 ev mulva is ugyanezt fogjak csepelni,ha lesz ki meghallgassa oket.