A székelyföldi területi autonómia alapértékeiről, lényegéről 90 százalékban egyetértés van az erdélyi magyar pártok és szervezetek között, a nézetkülönbségek elérésének módjából és mikéntjében adódnak, derült ki Tusványoson, a Nyolc szék vagy három megye? Vita Székelyföld autonómiatervezetéről című beszélgetésen. Az is elhangzott, a székelyföldi autonómiát érdemes lenne elkezdeni feltölteni tartalommal már hivatalos megvalósulása előtt, szakpolitikákat kellene kidolgozni, erősíteni a megyék, székek közötti együttműködést.

Fotó: Albert levente

Mikor lesz időszerű?

Két autonómiatervezetet ismerünk, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozottat, amelyet tavaly év végén egymagában terjesztett a román parlament elé Kulcsár-Terza József képviselő, illetve az RMDSZ-ét, mely nem került a törvényhozás elé, mert a szövetség nem tartotta időszerűnek – indította a vitát a moderátor, Kozán István, a Csíki Hírlap főszerkesztője. Mikor lesz időszerű? – tette fel a kérdést. Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint akkor, amikor legalább vitát lehet erről a kérdésről folytatni, partnereket találnak ehhez. Meglátása szerint nem elegendő egy törvénytervezetet benyújtani, és úgy látja Kulcsár-Terza lépésének eredménye is ezt az álláspontot erősíti.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke ezzel szemben úgy véli, minden beterjesztésnek volt újabb és újabb hozadéka, minden alkalommal sikerült leépíteniük a törvényhozói tanács ellenérveiből. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, nincs olyan, hogy megfelelő pillanat, a társadalmat az emberi akaratok irányítják, kizárólag rajtunk múlik, melyik időpontot tartjuk alkalmasnak az autonómiastatútum tematizálására. „Gyengíti pozíciónkat, ha mi magunk is azt mondjuk, nem időszerű” – mondotta.

Az Erdélyi Magyar Néppárt nevében szóló Bálint József szerint az új magyar pártok éppen azért jöttek létre, mert az RMDSZ nem végezte el a rábízott munkát, ha nincs az EMNP és az MPP, ma nem is beszélnénk autonómiáról – vélekedett. Az MPP-s Kulcsár-Terza Józsefet képviselő Sánta Imre pedig azt idézte fel, hogy egész fiatal kora óta nem hall egyebet, csak azt, hogy nem időszerű az autonómiatervezet beterjesztése. „Az autonómia időszerű volt tegnap, időszerű ma és az lesz holnap is” — mondotta. Hozzáfűzte, a statútum mostani benyújtása érdemi magyar-román párbeszédet nem hozott ugyan, de nem merítettek ki minden lehetőséget, igyekeznek az ősz folyamán olyan beszélgetéseket, vitafórumokat szervezni, amelyek során a román politikusok is megértetik, nem ördögtől való az autonómia. „Huszonnyolc évet elszalasztottunk, nincs időnk tovább várni, lassan fogy a levegő körülöttünk és fogy az idő” – fejtette ki Sánta Imre.

Nyolc szék vagy három megye?

Bár a két autonómiatervezet különböző módon jeleníti meg a majdani Székelyföldet, kiderült, a nézetek alapvetően nem különböznek. Székely István szerint igaz, hogy az SZNT a székekre alapozza, az RMDSZ pedig a három megyéből indul ki, de a cél ugyanaz. Ők azért döntöttek úgy, hogy Romániában érvényes közigazgatási egységre építik tervezetüket, hogy ne nyilvánítsák rögtön alkotmányellenesnek azt. Elképzelésük szerint utóbb népszavazással döntenének arról, mely térségek tartozzanak hozzá – így várhatóan a román többségű részek lekapcsolódnának –, és az autonóm Székelyföld parlamentje hitelesíthetné újra az egykori székely székeket, tehát a végeredmény ugyanaz lenne. Izsák Balázs szerint azonban csak a székely székekből szabad kiindulni, aki azok létét tagadja, az a székely identitást tagadja. Ő büszke arra, hogy az SZNT statútumában benne van, hogy vissza kell állítani székely székeket, meglátása szerint ez a járható út.
A meghívottak egyöntetűen egyetértettek abban, hogy jelentős előrelépés a januárban aláírt hárompárti nyilatkozat és arról sem volt vita köztük, hogy nagyon fontos lenne a román közvéleménnyel megértetni, az autonómia nem jelent elszakadást.

A majd kétórás beszélgetés során azonban akadt még vitás pont, például nem volt egyetértés annak kapcsán, mennyire értik a székelyek az autonómia lényegét. Izsák Balázs szerint nem kell lexikoni meghatározás, a székelyek nagy része tisztában van vele, azt jelenti: „mi alkotjuk a rendet és aszerint élünk”. Székely István azonban úgy véli, jó lenne feltölteni tartalommal, felfrissíteni az ezzel kapcsolatos tudásunkat. Az autonómia jelenleg egy egyetemes elváráshorizonton jelenik meg, sokan úgy gondolják, megoldaná az összes problémánkat. Tréfás példázata szerint a székely politikus reggel kinyitja a Hivatalos közlönyt, s mivel nincs benne a területi autonómiáról szóló törvény, hátradől, hogy aznap sem kell dolgoznia. Pedig lenne bőven tennivaló addig is, ki lehetne dolgozni oktatásra, egészségügyre, pénzügyre vonatkozó terveket, sok minden a jelenlegi törvényi keretek között is megvalósítható, és kellene az az építkezés is, amelyhez utólag lehet majd jogszabályokat rendelni. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy tárgyaljanak a székely székek, megyék vezetői, mert jelenleg bárkivel hamarabb szót értenek, mint egymással. Izsák Balázs ehhez hozzáfűzte, az SZNT éppen ezért indította el a Székelyföldről szóló tudományos konferenciasorozatát, magyar szakemberekre, tudósokra vár a különböző szakpolitikák kidolgozásának feladata.

A beszélgetés középpontjában az együttműködés, a közös nevező megtalálásának fontossága szerepelt, de a hallgatóság számára kitetszett: az a tíz százaléknyi nézetkülönbség nehezen feloldható. Két és fél éves egyeztetés előzte meg a januárban aláírt hárompárti nyilatkozatot, a Szili Katalin miniszterelnöki megbízott által irányított egyeztető kerekasztal munkája folytatódik, s talán újabb évek elteltével az autonómia elérésének módjáról is sikerül megegyezniük a magyarság képviseletét felvállaló politikusoknak, közképviseleteknek. S talán azt is észreveszik, ami pénteken Tusnádfürdőn többször elhangzott: az időnk fogytán.

3 hozzászólás

  1. Pál

    Egy magyarországi Székely megye.

  2. antal m.

    Ha az identitásunk szent és tagadhatatlan, akkor ez mindannyiunk közügye!
    Halazgatás egyenlő a kiábrándulással!

  3. Pál

    Ha így tovább sosem lesz területi autonómia, inkább határrevizióiót követelnénk ha már magyar állampolgárok is vagyunk. Lehetne-e Székelyföld egy magyarországi megye?