Partium első Wass Albert szobrát avatták fel, nagy érdeklődés mellett pünkösdvasárnap, Nagyszántón. A helyiek bíznak benne, hogy a három méter magas, impozáns, fából faragott szoborkompozíció felhelyezi a települést az író tisztelőinek térképére és sokan elzarándokolnak majd a nagyszántói Wass-szoborhoz.

Zsúfolásig megtelt pünkösdvasárnap délelőtt a nagyszántói református templom. Mivel a szobor egy részét felvidéki alkotó készítette, egy ottani küldöttség is érkezett. Rajtuk kívül jelen voltak a Történelmi Vitézi Rend tagjai, a szentjobbi Huszár Hagyományőrző Egyesület küldöttsége, számos meghívott és érdeklődő.

Az ünnepi istentiszteleten igehirdetéssel szolgált Sipos Béla teológus, az úrvacsorai liturgiát pedig Gellért Gyula nyugalmazott érmelléki esperes végezte, majd a Fábián Tibor helyi lelkipásztorral osztották ki a szent jegyeket, hosszú perceken át. Elsőként az egy héttel korábban konfirmált ifjaknak, akik első alkalommal éltek az úrvacsora jegyeivel. A helybeliek az istentisztelet után meg is jegyezték: emberemlékezet óta nem úrvacsorázott még ekkora tömeg a településen.

A templomi együttlétet díjkiosztás zárta. Először a falu írásos említésének jubileuma alkalmából alapított Nagyszántó 800 nevű elismerést vette át Bátori Judit borsi könyvtáros, elkötelezett hagyományőrző szolgálatáért, majd a Wass Albert szobrot elkészítő és azt a helyi református egyháznak ajándékozó alkotópáros: a szalárdi Sipos Béla és a felvidéki Nagy Mátyás. Végül az idei Nagyszántóért-díjat nyújtották át Kiss István szentjobbi erdésznek, huszár hagyományőrzőnek. Dicsérő beszédében Fábián Tibor lelkipásztor kiemelte: Kiss István nem ismer lehetetlent, ha az erdélyi magyarság megmaradásáról és közösségépítésről van szó. Önzetlenül és teljes mellszélességgel kiáll a közösség érdekeikért. Kiss István rövid, frappáns köszönetmondásában közölte: személyében egy nagyszántóival több van aznaptól.

Az ünnepség a templomkertben folytatódott, ahol elsőként a helyi református ifjak Wass Albert verseket szavaltak. Bátori Géza, Bors község polgármestere beszédében kiemelte: az lenne a természetes, ha minden magyarlakta településen lenne egy-egy Wass Albert-szobor, hiszen ő értünk, magyarságunkért, megmaradásunkért vívta szellemi harcát. Meleg Vilmos, színművész, a nagyváradi RMDSZ-elnöke szintén üdvözölte a helyiek kezdeményezését, majd pár perccel később egy Wass Albert-versösszeállítással örvendeztette meg a gyülekezetet. Sipos Béla, az egyik alkotó a szoboregyüttes gondolatiságát és motívumait ismertette.

Gellért Gyula ny. esperes nagyívű beszédében kitért Wass Albert írásművészetére és a magyarság érdekében végzett szolgálatára. A helyi lelkipásztor végül megköszönte az alkotók és segítők munkáját, külön is köszönetet mondott a község polgármesterének és a nagyváradi RMDSZ-elnöknek, amiért támogatólag felsorakoztak Wass Albert partiumi szobrának megvalósítása mellett. Ezt követően leleplezték a három részből álló szoboregyüttest, amit méltóságteljes koszorúzás követett.

Wass Albert első partiumi szobrának avatása a Himnusz eléneklésével és áldással zárult, majd szeretetvendégségre hívták a résztvevőket.

Vásárhelyi Gábor

4 hozzászólás

  1. antal m.

    A világ minden nemzete érdeklődéssel van a nagy költő-író művei iránt, mert tanulságosak! A digitális tárak-hálók, tele vannak műveivel. EZ NEM TÖRTÉNIK VÉLETLENÜL!…

    Válasz
  2. Mikulás

    Nagyon szép és megható.

    Válasz
  3. Tóducz

    Szegény Wass Albert szobrait a látogatott közterekről, a templomokba, annak kertjeibe, no meg itt-ott magán területekre száműzték a történelemhamisító romákok Erdélyben.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.