„Amikor gyerekek késelik meg egymást egy vita során, azzal a rendőrség már elég nehezen tud mit kezdeni” – Tavaly negyvenhat fiatalt szúrtak halálra Londonban.
Már ötéves korban felvilágosító programokon kellene részt venniük a gyerekeknek a késes bűnözés veszélyeivel kapcsolatban – javasolta a múlt héten a The Guardian brit napilap szerint egy magas rangú rendőri vezető.
A Scotland Yard késes bűnözési osztályának feje, Sean Yates szerint a gyerekekben még azelőtt tudatosítani kellene, hogy a késelés nagyon súlyos bűncselekmény, hogy iskolába kezdenek járni, megtanulnak írni-olvasni, és elkezdik használni a közösségi médiát – ekkor ugyanis már késő. Az utóbbi időben ráadásul a savas támadások száma is látványosan megszaporodott a szigetországban.
Hogy a Scotland Yardon már külön részleg foglalkozik a fiatalkorúak által elkövetett késelésekkel, önmagában jellemzi a helyzet súlyosságát Nagy-Britanniában, de az is beszédes, hogy például a The Guardianben is külön rovatuk van – Knife crime (Késes bűnözés) – az ilyen típusú bűncselekményeknek. Tavaly negyvenhat 25 év alatti fiatalt késeltek halálra Londonban és harminckilencet Anglia többi részén és Walesben. A statisztikák tehát meredek emelkedést mutatnak: a brit fővárosban egy évvel korábban még 25 fiatal halt bele késes támadásba. Hogy az idei év is súlyos lesz, jelzi, hogy csak a szilveszteri bulik során négy fiatalt szúrtak halálra Londonban.
Sean Yates szerint mivel már a 11–14 éves gyerekek is egyre gyakrabban tartanak maguknál kést, a jelenséget nem is elsősorban kriminalisztikainak, hanem „közegészségügyinek” kellene kezelni, és ezen az alapon felvilágosító kampányokat szervezni. „Amikor gyerekek késelik meg egymást egy vita során, azzal a rendőrség már elég nehezen tud mit kezdeni. Miért kell megvárni, amíg ezek a gyerekek használni kezdik ezeket az eszközöket, miért ne lehetne már sokkal hamarabb felvilágosítani őket a veszélyekről? Ne várjuk meg, amíg megfertőzi őket a közösségi média” – mondta a rendőr tábornok. Yates szerint a közösségi médiának ugyanis meghatározó szerepe van abban, hogy egyre többen hordanak maguknál kést, és akár viták lezárásakor vagy kisebb súlyú bűncselekmények elkövetésekor is egyre gyakrabban használják őket.
Nagy-Britannia sokkoló kulturális változást él át, egyre több a gyerekekből, fiatalkorúakból álló bandák száma, amelyek aztán ilyen-olyan okok miatt „háborút” vívnak egymással, és az ezekről telefonnal készített felvételeket közzéteszik. Míg régen ilyen esetekben jellemzően „csak” ökölharcra került sor, ma már egyre többször nyúlnak késhez, bicskához, akár csavarhúzóhoz is. Ugyanez a helyzet a kisebb bűncselekményeknél. 2015-ben például egy 15 éves fiút késeltek halálra Londonban a biciklijéért. A rendőri vezető szerint ez sem volt korábban jellemző: egy „egyszerű” biciklirablásnál általában bőven elég ugyanis megfenyegetni a jellemzően gyerek- vagy fiatalkorú tulajdonost. A közösségi média révén azonban a különböző bandák saját hírnevüket terjeszthetik.
Érdekes, hogy amikor 2015-ben Izraelben elszaporodtak a palesztinok által elkövetett késes támadások, a közösségi médiának hasonló generátorszerepe volt: bár az első akcióknak még jobbára volt valami vélt vagy valós politikai töltetük, hamar megjelentek azok az elkövetők, akik már egyszerűen csak „népszerűek” akartak lenni azzal, hogy bekerülnek a hírekbe. Egy 12 éves, konszolidált családból származó palesztin elkövető (aki konyhakéssel akart megszúrni egy katonát, de az játszi könnyedséggel lefegyverezte) például azt mondta a bíróságon, úgy érezte, nem tisztelik eléggé az osztálytársai az iskolában, és valamivel fel akarta hívni magára a figyelmet.
A London déli részén fekvő Croydonban tavaly egy helyi civil szervezet sajátos „tehetségkutatót” szervezett tizenéveseknek: a jelentkezőknek valamilyen formában azt kellett előadniuk, hogyan találkoztak a késes bűnözéssel. Szinte minden előadásból az derült ki, hogy a kerület fiataljai – társadalmi helyzetüktől függetlenül – ismernek a közvetlen környezetükben olyat, aki átélt késes támadást – még ha nem is áldozatként –, vagy elkövetője volt ilyennek. Egy fiatal, Nia Shaw például elmondta, két percre lakott egy 17 éves fiútól, aki szilveszteri buliban szúrta halálra egy évvel fiatalabb társát. „Teljesen normálisnak, konszolidáltnak látszott, úgy is öltözött, nem gondoltam volna, hogy kést hord magánál” – mondta a lány. A 15 éves Javan Roberts abba a híres kerületi iskolába jár, amelyikben többek között Adele és Amy Winehouse is végzett korábban. Ő egy 15 éves iskolatársát veszítette el. „Annyira váratlan volt az egész. Egyszer csak megnyitod a Snapchatet, és azt látod, hogy az ismerőseid a haláláról beszélgetnek” – mondta.
A kulturális tényezők olyan fontosak lehetnek, hogy a múlt héten – szintén a The Guardianben megjelent írásban – Dev Maitra, a Cambridge-i Egyetem kriminológusa hongkongi tapasztalatai alapján azt javasolta: éjjel-nappal nyitva tartó klubhálózatot kellene létrehozni országosan, hogy a kallódó fiataloknak valamilyen értelmes időtöltést kínáljanak. A szakember szerint Hongkongban állami támogatással működnek ezek a klubok, és bárki megszervezhet egy kosármeccset, vagy pingpongozhat egyet akár éjjel kettőkor is, ha úgy akarja. Nagy-Britanniában azonban az elmúlt évek megszorításai miatt a fiatalokkal foglalkozó szociális szolgálatokra is egyre kevesebb pénzt fordítanak, és jellemzően inkább bezárnak ifjúsági klubokat, mint újakat nyitnak.
A megszorítások más módon is hozzájárulhatnak a késes bűnözés emelkedéséhez: a rendőrséget is elérte ugyanis a leépítés, kevesebb az egyenruhás az utcákon, mint korábban, és ez – legalábbis a rendőri vezetők szerint – szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre többen hordanak maguknál kést. Az elmúlt években a brit rendőrség kampányszerűen nagyszabású igazoltatási akciókat tartott Londonban és más nagyvárosokban. Tavaly néhány hét alatt 2700 embert tartóztattak le, és ötszáz kést koboztak el. A gyakorlat azonban ellentmondásos: a rendőrség szerint visszatartó erejük van ezeknek az akcióknak, sokan viszont azért bírálták a gyakorlatot, mert a színes bőrű fiatalokat sokkal nagyobb arányban igazoltatták, és ez körükben csak még nagyobb bizalmatlanságot szült az egyenruhásokkal szemben. Olyan is előfordult, hogy a rendőrök egy iskolában átnézték a diákok táskáját, ruházatát. Ráadásul 2015 óta él a „két csapás” törvény: ha valakinél kétszer egymás után kést találnak, akkor is letöltendő börtönt kaphat, ha nem követett el vele bűncselekményt. A feketepiacon egyébként jelenleg a zombi becenevű tőr a sláger, amelynek pontosan egy láb, azaz 30,48 centiméter hosszú a pengéje, mindkét oldala éles, és „kifejezetten úgy alakították ki, hogy egyetlen szúrással is halálos sebet lehessen ejteni vele”.
Emiatt viszont egy másik nagyon aggasztó tendencia is erősödik a szigetországban: mivel a „két csapásnak” van visszatartó ereje, sok fiatal a kés helyett savat, lúgot, maró hatású folyadékot hord magánál, és azzal követ el támadásokat. Csak Londonban a 2015-ös 261-ről 2016-ra 454-re nőtt az ilyen cselekmények száma, vagyis naponta több mint egy történik. Ugyan a terrorizmusellenes intézkedések részeként kénsavat (ezzel és műtrágyával viszonylag egyszerűen lehet házilag is robbanószert előállítani) már csak névre szólóan lehet vásárolni Nagy-Britanniában, háztartási sósavat, vízkőoldót és más maró anyagot bárki beszerezhet a boltokban. Valószínűleg soha nem gondolták a savtámadások áldozatait segítő civil szervezet, az Acid Survivors Trust International munkatársai sem, hogy a távol-keleti nők mellett brit fiataloknak is segítséget kell majd nyújtaniuk. Amíg azonban Bangladesben, Afganisztánban, Pakisztánban, Indiában szinte minden esetben nők az áldozatok, akiket féltékeny, kikosarazott partnerük csúfít el és csonkít meg egy életre, Nagy-Britanniában a savtámadások is a bandaháborúk, a mindennapi erőszak részévé váltak.
Tavaly áprilisban például egy londoni diszkóban kitört verekedés fajult odáig, hogy egy fiatal férfi savat locsolt a teremben. Húszan sérültek meg: többen megvakultak, mások másod-, harmadfokú égési sérüléseket szenvedtek az arcukon, karjukon. Az elkövető valószínűleg életfogytiglani börtönt kap majd. Előfordult, hogy egy kerékpár, robogó elrablásáért locsoltak savat a tulajdonos arcába. Nagy vihart kavart a 31 éves Daniel Rotariu esete is. A harmincegy éves leicesteri férfi arcába féltékeny barátnője locsolt savat.
Ismét a cikk elején már idézett Sean Yatest kell citálnunk, aki szerint az a probléma, hogy általában is erőszakosabb lett a brit társadalom. Ennek alátámasztására elég a napisajtót követni: friss hír, hogy Manchesterben tizenéves fiatalok tízfős csoportja randalírozott egy gyorsétteremben, szétdobálták az ételt, felborogatták a berendezést, és megütötték az alkalmazottakat. Az étterem vezetője azt mondta, az utóbbi időben annyi hasonló történt, hogy van, aki már testkamerát visel, hogy bizonyítéka legyen a támadókkal szemben. A rendőrség egyébként sajátos módszert választott: az elkövetőket visszavitték az étterembe, ahol nyilvánosan kellett bocsánatot kérniük.
Merseyside-ban pedig a The Independent cikke szerint az keltett felháborodást, hogy egy iskolában a diákok vécéjében leszerelték a fülkeajtókat, és kamerát tettek a helyiségbe. Emiatt több szülő bejelentette, hogy nem engedi iskolába a gyerekét, amíg nem szerelik vissza az ajtókat. Az iskola vezetése azt mondta, annyira elszaporodtak a verekedések a tanulók között, valamint az illegális dohányzás, hogy nem tudnak mást tenni. Persze ez még mindig jóval kisebb kellemetlenség, mint halálos késelés vagy savtámadás áldozatává válni.
Kósa András / Magyar Nemzet