A koronavírus Erdélyben felmérés: alacsony egészségügyi, magas pszichés érintettség

A koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés első eredményei szerint az erdélyi magyarok körében még nagyon alacsony a járvány egészségügyi hatása, ugyanakkor a mindennapok teljesen átalakultak, a lakosság egy újfajta életformára rendezkedett be.

A legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek. A szigorító intézkedésekkel a válaszadók többsége egyetért, kétharmaduk szinte egyáltalán nem hagyja el a lakását.

A kutatást az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a
SoDiSo Research közvélemény-kutató cég készítette, önkéntes alapon. A kutatás célja az volt, hogy feltárja az erdélyi magyar társadalom viszonyulását a járvány kérdésköréhez.

A felmérés négy nagyobb témára fókuszált, a most megjelent eredmények az első két kérdéskört, az egészségügyi érintettséget és a szigorító intézkedésekhez való viszonyulást elemzik. A legfontosabb eredmények:

I. Egészségügyi érintettség, percepciók

  • A válaszadók egészségügyi érintettsége még nagyon alacsony:
    • A válaszadók mintegy 3%-a gondolja azt, hogy megfertőződhetett a vírussal, voltak erre utaló tünetei (viszont a tesztelési szakaszig nem jutottak el). Csupán 0,1%-a számolt be arról, hogy pozitív koronavírusteszt-eredménye van.
    • 1% alatti azoknak az aránya, akiknek a családjában, közeli ismerősei körében volt bizonyítottan a koronavírus által okozott betegség vagy haláleset.
  • Megfertőződését a válaszadók kevesebb mint negyede tartja valószínűnek:
    • A válaszadók 3%-a tartja nagyon valószínűnek, 19% pedig inkább valószínűnek, hogy elkapja a koronavírust, a többség ennél kisebb esélyt lát erre.
    • A megfertőződésüket a legmagasabb kockázati csoportba tartozók tartják a leginkább valószínűnek (a nagyon súlyos krónikus betegek, illetve a közepesen súlyos betegséggel rendelkező 60 év felettiek). Valamivel átlag feletti a közép-erdélyi, városi, fiatalabb, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében is a megbetegedést valószínűnek tartók aránya. Gazdasági ágazatok szerint a megfertőződés kockázatát a közigazgatásban, az egészségügyben és az alapszolgáltatási ágazatokban (energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék) dolgozók becsülik jelentősnek.
    • Egy esetleges megbetegedés esetében nagymértékben megoszlanak a vélemények arról, hogy ennek lefolyása mennyire lenne súlyos: a válaszadók 51%-a enyhe vagy közepes szintű tünetekre számít, amivel nem kerülne kórházba, 23%-a gondolja, hogy kórházi kezelésre szorulna, illetve 5% azoknak az aránya, akik nagyon súlyos, akár végzetes kimenetelű megbetegedéstől tartanak. A betegségük súlyos lefolyását inkább nők, idősek, alacsonyan iskolázottak, illetve a magas kockázati csoportba tartozók tartják valószínűbbnek.
  • A védekezést mindenki fontosnak tartja:
    • A válaszadók 99%-a fontosnak tartja a rendkívüli védekezést a járvány idején. A legelterjedtebb védekezési formák a kérdőívben felkínáltak közül a gyakoribb, alaposabb kézmosás, az otthon tartózkodás, a személyes kapcsolatok csökkentése. Ugyanakkor a válaszadók mintegy fele gyakrabban takarít, fertőtlenít, és mintegy egyharmaduk védőfelszerelést használ, ha kimegy a házból. Hasonló az aránya azoknak, akik ebben a periódusban több vitamint szednek, mint a megszokott körülmények között.

II. Kijárási tilalom, közösségi távolságtartás

  • A válaszadók kétharmada szinte egyáltalán nem hagyja el a lakását:
    • A válaszadóink abszolút többsége (53%-a) csak a legszükségesebb dolgok miatt hagyja el otthonát, további 13%-uk egyáltalán nem jár ki a házból (többségében saját elhatározásból, de vannak akik karantén miatt). Csupán 8% azok aránya, akik nagyjából ugyanannyit járnak ki a házból, mint a szigorítások előtt.
    • A kijárási szigorításokat leginkább betartók egyrészt idősek, nyugdíjasok, magas kockázati csoportba tartozók, másrészt ide tartoznak az egyetemisták és a tanulók, harmadrészt pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkező, szellemi munkát végző aktívak. Azon rétegek is jól körülhatárolhatók, akik a megszokott módon végzik tevékenységüket: az alapszolgáltatási ágazatokban, a mezőgazdaságban és a közigazgatásban dolgozók, a vállalkozók, önfoglalkoztatók számottevő része.
  • A legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek:
    • A jelenlegi helyzet két fő problémája (27–28%-os említési aránnyal) a háztartások bevételeinek csökkenése, illetve a bezártság érzése, az ebből adódó szorongás, aggodalom. Jelentős azok aránya is (20% körüli), akiknek a megszokott intéznivalók, illetve a bevásárlás megnehezedése, avagy a megváltozott munkakörülményekhez való alkalmazkodás jelent problémát. Az egyedüllétet, a társas kapcsolatok hiányát a válaszadók 18, a hasznos időtöltés hiányát 16% említette. A lélektani jellegű problémák legalább egyikét (bezártság érzése, egyedüllét, hasznos időtöltés hiánya, családon belüli feszültségek) a válaszadók mintegy fele, 49,8%-a említette.
  • A kormány intézkedéseivel a többség egyetért, sokan további szigorításokat is jónak látnának:
    • A kormány koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseit a válaszadók 68%-a helyesli. Az egyetértők felülreprezentáltak a szórványmegyékben, az idősebb életkorúak és a magasan kvalifikáltak körében. A bírálók inkább székelyföldiek, inkább férfiak, inkább fiatalok. Az intézkedésekkel legkevésbé az önfoglalkoztatók és a vállalkozók értenek egyet, viszont körükben is azok vannak többségben, akik helyeslik a döntéseket.
    • A megkérdezettek abszolút többsége (53%-a) megfelelőnek tarja a kijárást korlátozó intézkedések szintjét, 27%-uk további szigorításokat, 16%-uk pedig a megkötések enyhítését látná jónak. A jelenlegi intézkedések szigorítását a Partiumban élők, a magasan iskolázottak, illetve a bérből élők látnák nagyobb arányban indokoltnak. Az enyhítés mellett a székelyföldiek, az alacsonyabban iskolázottak, a vállalkozók és az önfoglalkoztatók voksolnak átlagon felüli arányban.

A felmérés 2020. április 1–10. között zajlott, 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18–80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők. A gazdasági és szociális hatásokat, illetve az oktatási kérdéseket bemutató második elemzés várhatóan jövő héten jelenik meg.

A részletes eredmények ITT érhetők el. (közlemény)

7 hozzászólás

  1. TÓDUCZ

    Csak úgy kérdezem pillanatnyi elmezavaromban, a közlemény íróitól és szakembereitől, hogy a pszichés érintettség nem egészségügyi?

    Válasz
    • antal m.

      T. De, igen, Dr. Úr! Alábbi hozzászólásom is igazolhatja!

      Válasz
  2. antal m.

    Családomban tapasztalom, hogy egyes személyére hatalmas a nyomottság, a szorongás és a stressz! Alig találják helyüket a mostani meghirdetett szükség állapotban! Idegrendszeri befolyások állnak fenn! De, a rendszerességek emberei vagyunk! Nem tudjuk milyen lesz a
    vég kilábalás! Minden valótlanságra, nem kell adni!

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Mérnök úr, Ön csak pszichésen érintett, egészségügyileg érintetetlen és tökéletes!

      Válasz
      • antal m.

        Tóducz úr! Majd azt eldönti a járvány!

        Válasz
        • TÓDUCZ

          Mérnök úr, a járvány nem “döntsd a tőkét, ne siránkozz”.

          Válasz
    • backspace

      Antal uraság , lehet õrültségnek hangzik , de ezt a szorongást meg lehet szüntetni. Törõdjenek mások bajával. Csak simán telefonálgatással is segíthethetnek. Az a beszéd pedig ne arról szóljon , hogy láttad-e , hallottad-e , hogy ezzel mi lett , ott milett és mi lesz velünk , hanem arról , hogy mi a gond és kit ismerek aki azt a kissebb nagyobb , nem föltétlenül egészségi gondot meg is tudja oldani. Akit megkérhet , hogy szabályok betartásával persze , de oldja meg. Hozza össze az ismeretségi köreikbõl a segítségre szoruló és segíteni képes embereket . Aktivizálják magukat másokért és meglátja , nem jut idejük a saját bajukkal törödni. Nem kell ehhez semmiféle szervezet , csak ne felejtse el , haza is kell vinni kenyeret , különben kezdheti kitölteni újra azt a lapot , egy kenyérért.

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük