A Transindex nevű balliberális portál egy szakmailag felvállalhatatlan, eszmeileg a politikai „újgondol” és „újbeszél” paneljeiből építkező, színvonalát tekintve minősíthetetlen szövegét portálunk „irányváltásáról” Szakács Árpád kellően helyretette, ahhoz bármit is hozzátenni felesleges.
![Borbély Zsolt Attila](/media/2021/05/borbelyzsolt-attila_04134750.jpg)
Érdemes viszont kitérni egy részletkérdésre, amit szerénységem bemutatása kapcsán említ a cikkíró. Szerinte „a Jobbik néppártosodása” után fordultam el a párttól és közeledtem a Fideszhez.
Nem kutatom, hogy a dokumentálható tévedés mögött hitelrontási szándék van-e, vagy egyszerű felkészületlenség. Őszintén szólva, bár jóindulatra semmi okom, az utóbbira gyanakszom.
A sajtóban – jobb és baloldalon egyaránt – előszeretettel keverik össze a Jobbik néppártosodását és balfordulatát, a nyíltan magyarellenes erőkkel való szövetségkötését. Arról lehet vitatkozni, hogy egyikből szükségképpen következett-e a másik (szerintem nem), de arról aligha, hogy e két jelenség időben elkülönült, fogalmilag sem feltétlenül összetartozó. Az egyik ugyanis formai kérdés, a másik viszont tartalmi.
Lehet néppárti stílusban, a társadalom minden rétegét megszólítva, a „vadhajtásokat lenyesegetve” nemzeti konzervatív politikát folytatni és lehet nemzetellenes politikát is vinni radikálisan csak egyes rétegeket, például az elkeseredett elégedetleneket megcélozva. Az, hogy mondanivalónkat a kiszemelt társadalmi csoportoknak címezzük vagy igyekszünk „catch all”-modellt követve mindenkit megszólítani „néppárt” módjára, merőben csomagolási, taktikai kérdés.
A Jobbik nem azért felvállalhatatlan 2016 ősze óta, mert két évvel korábban, 2014 táján maga mögött hagyta a nemzeti radikalizmust és néppártosodást hirdetett, hanem azért, mert azóta több kérdésben ismételten szembement a primér nemzeti érdekekkel.
Demobilizált a kvóta-ügyi népszavazás alkalmával, nem szavazta meg ígérete ellenére e témában azt az alkotmánymódosítást, melyet korábban épp maga javasolt, elsiratta a nemzeti öntudat mételyezésében jeleskedő Népszabadságot, a sajtószabadság sérülését emlegetve, szembe ment az álcivil szervezetek átvilágításával, a CEU ügyben Gyurcsányék mellé állt a kormánnyal szemben, beállt a munka törvénykönyvének módosítása kapcsán az ellenzéki gyalázkodó kórusba, együtt menetelt a modern társadalom söpredékével, a magát minden alap nélkül antifasisztának nevező csürhével, olyan vandál tüntetéseken, melyeknek keresztény és nemzetellenes jellege letagadhatatlan. S mindezt a 2018-as választások előtt!
Azóta pedig szépen besimult a párt a moslékkoalícióba, felszámolva saját maradék nemzeti tartalmát is. Elég belenézni egy Jobbikos fórum komment-szekciójába, úgy szidják ott az erdélyi magyarokat, csak azért, mert nem támogatják az ellenzéki gyűlöletkoalíciót, hogy a DK-sok sem tudják azt különbül tenni.
S nemcsak arról van szó, hogy nyílt szövetséget kötöttek a magyarság ellenségeivel, akik 2004-ben a határon kívül rekedt magyarok ellen uszítottak, tőlük féltve a magyar ellátórendszer stabilitását, most pedig kitárnák az országot az új honfoglaló, hódító iszlám tömegek előtt, hanem arról, hogy képesek voltak a lehető legdestruktívabb álláspontot képviselni primér nemzetstratégiai kérdésekben, beleértve a magyarság megmaradását, fizikai önreprodukcióját célzó családtámogatási rendszert.
Gyöngyösi Márton, akinek nemzeti elkötelezettsége egyértelműnek tűnt korábban, képes volt az SZDSZ legmilitánsabb szárnyának stílusában beszélni a kormány demográfiai csomagjáról, a párt egy az egyben átvette az uniós retorikát minden tekintetben, s úgy kezeli a nemzetek és nemzetállamok gyengítésére törekvő EU-t, mintha annak céljai és szándékai a magyar érdekekkel egy irányba mutatnának, mintha nem adna teret a legeszementebb öngyilkos bevándorláspolitikának és a legalább annyira eszement LMBTQXYZ-lobbinak.
Ezek az emberek, Gyöngyösi Mártonon kívül olyan, korábban a nemzeti oldalt erősítő politikusokat beleértve, mint Z. Kárpát Dániel, Gyüre Csaba vagy Balczó Zoltán, nevüket adják a leggyalázatosabb nemzetellenes politikához, eladják magukat s hitelüket a pozícióért, a pénzért.
Mindezt úgy, hogy a korábbi táboruk nem nőtt, hanem csökkent, tehát a Saul-fordulás politikai hasznát sem voltak képesek learatni.
![transindex jobbik](/media/2021/05/transindex-jobbik_04173147.jpg)
A legszomorúbb mindebben, hogy a Jobbik tényező lehetett volna a felnövekvő generációk nemzeti szocializációjában, most ehelyett részt vehet a neo-SZDSZ-es agymosásban, a gyökértelen, youtube videokón nevelkedett nemzedékek becsatornázásában olyan erők mögött, melyek egyértelmű szándéka Magyarország felszámolása.
Sic transit gloria mundi – mondanánk, de nem a világ dicsőségéről van itt szó, hanem egy magát még ma is nemzetinek mondó, prostituálódott politikai kommandóról, mely szépen beépült az idegen globalista akaratot a magyar érdekkel szemben képviselő komprádor, helytartó balliberális elitbe. Pontosan olyan, mint a Transindex Erdélyben.
Akták