A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai a Szent Anna krátertóból a tudományra nézve új baktériumnemzetséget izoláltak és írtak le Siculibacillus lacustris néven, meghatározva annak teljes génállományát.

A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékén a mikrobiológiai kutatásokba bevont hallgatók több, a tudomány számára eddig ismeretlen új baktériumnemzetséget illetve fajt tenyésztettek ki és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján, dr. Máthé István oktató vezetésével. A krátertóból most előkerült új nemzetség leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat dr. Felföldi Tamás (ELTE – Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig a szakterület egyik vezető tudományos folyóiratában közölték.

Az új baktérium latin elnevezésében a „Siculibacillus” arra utal, hogy a pálcika alakú baktériumot, azaz bacillust Székelyföldről izolálták, a „lacustris” szó pedig a tavi eredetre vonatkozik. Érdekesség, hogy a baktériumsejtek különleges csoportokat, úgynevezett rozettákat képesek formálni, amelyek átlagosan 5-25 sejt által alkotott csillagszerű szerkezetet jelentenek.

A Siculibacillus lacustris SA-279 kódjelű típustörzsének rozettákat formáló sejtjei fénymikroszkópos fáziskontraszt felvételen százszoros nagyításon. A sejtek hossza 1,3-2,5 µm. (Fotó: dr. Felföldi Tamás).

Újdonságnak számít, hogy meghatároztuk a baktériumtörzs teljes génállományát, amely elsőként történt meg Romániában izolált, újként leírt baktériumfaj esetében. A genetikai adatokat úgynevezett génbankokba, míg a baktériumtörzset nemzetközi (német és japán) törzsgyűjteményekbe helyeztük el, így mindezek a legszélesebb tudományos közösség számára elérhetőek további vizsgálatok számára.

A Szent Anna-tóból kutatócsoportunk által a tavalyi évben újként leírt Rhizobium aquaticum baktériumfajhoz hasonlóan a Siculibacillus lacustris baktérium is sokféle szerves anyag lebontására képes, így minden bizonnyal szerepet játszik a krátertó tápanyag-körforgalmában, részt vesz a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában (ún. mineralizációjában).

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

2 hozzászólás

  1. Dobai

    Drága székelybacillusok, nem tudom melyik testrészeteket(csak gondolom)
    mostátok bele a tóba, de az szégyen és gyalázat, hogy mennyire tönkre tettétek
    annak a csodálatos tónak a vízét.
    Lúfusz lacustris a seggetekbe!

    Válasz
    • Mikulás

      A ló latin neve Equus caballus.

      Az ehető szömörcsög gomba latin neve Phallus impudicus, szó szerinti fordításban “Szégyentelen f@..”. Aki rákeres a szömörcsög gomba fényképére, mindjárt rá fog jönni, melyik emberi szervre hasonlít, és miért kapta azt a latin nevet, hogy “Szégyentelen f…”. A f… latin neve pedig Phallus.

      Dobai bátyám által emlegetett Lúfusz lacustris neve tehát, teljesen latinosítva, úgy szól, hogy [b] Phallus equi lacustris [/b]. Magyarra fordítva, “a tavi ló f@..@!” Ha pedig valaki azt kérdezné, mi az a tavi ló, hát kérem létezik víziló, tavirózsa, tessék hozzájuk képzelni a tavi lovat is!

      Tehát “lúfusz lacustris a s….”, latinosítva “Phallus equi lacustris a s…”, magyarra fordítva nagyon kifejezően úgy szól, hogy “a tavi ló f… a s….!” Ha díjaznák az eredeti káromkodásokat, ez biztosan aranyérmet kapna.

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.