„Természetes szendvicsként” írja le egy új kutatás a szovátai Medve-tavat

„Természetes szendvicsként” írja le egy román-brit kutatócsoport új kutatása a szovátai Medve-tavat. A kutatásról az Environmental Microbiology folyóiratban közölt cikket a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közleménye foglalta össze.

A BBTE Biológia és Geológia Karának professzora, Horia Banciu által vezetett kutatócsoportnak geokémiai, biofizikai, statisztikai ökológiai, molekuláris mikrobiológiai, valamint bioinformatikai vizsgálatok segítségével sikerült egy sokdimenziós képet alkotnia a tó fizikai-kémiai, illetve biológiai rétegzettségéről.

A kutatók szerint a Medve-tóban a tófenék és tófelszín közötti vízoszlop fizikai, kémiai, illetve biológiai jellemzők alapján három jól elkülöníthető rétegre oszlik, és egyféle „természetes szendvicsként” képzelhető el.

A felszíni, körülbelül három méter mélységű vízréteg enyhén sós, oxigénes, áthatol rajta a napfény, leginkább a cianobaktériumok (Cyanobacteria) törzsébe tartozó mikroalgák lakják be. Ez a biomassza képezi a Medve-tó táplálékhálózatának az alapját.

Ezt követi egy átmeneti, hozzávetőlegesen ötven centiméter „vastagságú” réteg, ahol az abiotikus, vagyis élettelen tényezők jelentősen eltérnek a korábbiaktól. Az átmeneti réteg hipersós, oxigénhiányos, valamint fényhiányos (afotikus). Ezt a közeget sűrűn benépesítik a zöld kénbaktériumok (Chlorobium), amelyek fotoszintézis során nem bocsátanak ki oxigént, energiaforrásként pedig a kén-hidrogént használják.

A kén-hidrogén gáz a tó harmadik, legmélyebb rétegéből szabadul fel, az emberi szervezetre káros, ugyanakkor számos prokarióta faj számára alapvető életforrást jelent. A legalsó réteg körülbelül négyméteres mélység alatt kezdődik, és egy szélsőségesen sós (a tengervíznél tízszer koncentráltabb), fény- és oxigénhiányos, ammóniumban, metánban és a kén-hidrogénben bővelkedő életteret képez. A harmadik réteg olyan mikrobáknak, az extrémsós közeghez alkalmazkodott fajoknak ad otthont, amelyek anaerob módon, lassan bontják le a tó felsőbb rétegeiből aláereszkedő, elhalt biomasszát.

A bioinformatikai módszerekkel támogatott molekuláris vizsgálatok kimutatták, hogy a legmélyebb réteg még számos olyan, a tudomány számára ismeretlen prokarióta csoportot, leginkább baktériumokat és archeákat rejt, amelyeket egyelőre nem sikerült laboratóriumi körülmények között izolálni és tenyészteni.

A szovátai Medve-tó 1875-ben keletkezett, miután egy felhőszakadás nyomán beszakadt a tó helyét korábban elfoglaló kaszáló, és az így kialakult víznyelő elzáródott. A tó 502 méteres tengerszint feletti magasságban található, felülete meghaladja a négy hektárt. Legmélyebb pontja 18.9 méteres. A tavat a világ legnagyobb heliotermikus tavaként tartják számon. A tó mélyebb sósabb rétegeiben magasabb a víz hőmérséklete, mint a felszíni, kevésbé sós rétegekben.

A tó mély rétegeiben a keletkezés után 70 celsius fokos hőmérsékletet is mértek. A fürdőzők azonban felkavarják a tó vizét, így a heliotermikus hatás ma már kevésbé hangsúlyos. (MTI)

5 hozzászólás

  1. Dobai

    Diákkorunkban sokat jártunk a medve szendvics környékére
    sátorózni. Volt úgyis, hogy elfogyott a kajánk és pénzünk
    is alig volt, aztán orosz szendvicset ettünk.
    Két vastag szelet kenyér közt, egy vékony szelet kenyér.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Dobai úr, ha antal m. mérnök úrral tetszett volna ott találkozni történetesen, akkor Ő nagylelküen megkínálta volna Önt a kőműves szendviccsel: két tégla között egy réteg malter.

      Válasz
      • antal m.

        Tóducz úr! Kijavítom szép magyar nyelvre, az az ,,habarcs,,!Sok féle van, — de csak a fagy emészti meg! Másként is fogalmazható a vicc: –egy rend fing, , egy rend nád, — ismételve a rétegeket, aztán meginád!
        Nagyon szép környezet az a szovátai táj, a hölgyek imádott fürdője,…stb.!

        Válasz
  2. Várközi

    Ez a Banciu nevű professzor vajon rokon – e a másik Banciu-val a sovinizmus professzorával?

    Válasz
    • várközi

      Erre nincs válasz, mint ahogy más xenofóbiás gyűlöletre – gyűlölködőkre sem, de tény hogy az Európiai “minta” kolozsvári BBTE “multikulti” egyetemen a Földtudományi Karokon sincs magyar főtanszék. Köszönhetően Magyariéknak, Salatéknak és egyéb salakos érdekképviseleti “szerveinknek”!

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük